Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Néhány gondolat a könyvek kiadásáról

2009.01.24

  

A kiadásról röviden:

 A könyvkiadással kapcsolatban az a kérdés, hogy te akarod kiadni saját költségen, vagy azt szeretnéd, hogy egy kiadó adja ki az ő költségén? Az a fura helyzet, hogy az utóbbinak nincs realitása, az elsőnek meg nincs értelme.

Sajnos az országban jelenleg ez a helyzet. Persze, ha van a marketingre elég pénzed, vagy van jó kapcsolatod valami kiadónál, akkor az már más helyzet. De pusztán a regény minősége kevés, hogy gyártásba kerüljön.

Nekem az első egy kiadónál jelent meg. De az már rég volt, azóta sokat romlott a helyzet. A második magán kiadás, aminek a terjesztése problémás több szempontból is. A lényeg, hogy senkit nem tudok bíztatni. Ebben megerősített Nemere István is, pedig neki aztán sok könyve jelent/jelenik meg.

A fióknak kell írni, és várni a jobb időket, bár én szkeptikus vagyok.

 

A kiadásról bővebben:

 Azért vázolok néhány lehetőséget. Amitől óvakodni kell, azok az úgynevezett szolgáltatói kiadók. Ők kb. 1000-3000 példány teljes nyomdai költségét elkérik. Ez olyan 500 000 - 1500 000Ft. Ehhez képest annyi munkát végeznek el, aminek a költsége olyan 50 000Ft. Érdemi terjesztéssel nem foglalkoznak, holott az lenne a lényeg. Persze írnak mindenfélét, hogy ők ezt, meg azt nyújtják, de valójában ez szimpla átverés, lehúzás. Visszaélnek vele, hogy a reményteli író már nyomtatásban szeretné látni munkáját, és a többi dolog nem érdekli. Ez zsákutca, de ezek a kiadók jól megélnek belőle.

Hasonló hatásfokú, de lényegesen olcsóbb, ha az ember keres egy digitális nyomdát, ahol nagyon kis példányszámban is vállalnak nyomtatást. Ez olyan 50-60 000Ft-ból megoldható. Ennyiért megjelenik az ember könyve 50 példányban, ISBN számmal. Az ISBN csak azért érdekes, mert így a könyv bekerül az Országos Széchenyi Könyvtár archívumába is. Természetesen ebben az esetben az írónak kell megoldania a kézirat javítását, és a borítótervet is. Azt gondolom, ez nem okozhat problémát. A dolog hátránya, hogy a terjesztést is az írónak kell végeznie, és általában itt bukik a mutatvány. Jellemzően a rokonokon és a barátokon kívül a könyv nem kell senkinek. Országos reklámkampányra és a médiában való szereplésre nyilván nincs pénz. A neten való terjesztés nem hatékony, ráadásul adózási vonzatai vannak, aminek az elkerülése megint csak gondot okozhat. Szóval az ilyen kiadás csak arra jó, hogy az embernek mégis csak legyen néhány példánya a saját könyvéből, de nem jelent valósi kitörést az ismeretlenségből.

A másik lehetőség, hogy beletesszük azt az egymillió Ft-t, amibe egy nagyobb példányszámú kiadás kerül, és bekunyeráljuk magunkat egy nagy terjesztőhálózat portfoliójába. Ez egyrészt nem könnyű, másrészt anyagilag biztos bukás, mert a terjesztő lenyeli a hasznot. Ha visznek is a könyvből a vásárlók, akkor sem termel vissza annyit, hogy a befektetett pénz megtérüljön. Így ezt csak azok tegyék, akiknek nincs szükségük arra a pénzre, amit a műveletbe fektettek. A marketing problémája itt is jelentkezik. Tehát jó, ha bekerültünk egy terjesztői hálózatba, de azt tudnunk kell, hogy ők nem fogják reklámozni a könyvet. Azt az írónak kell/kellene finanszíroznia. Ez legalább kétszer annyiba kerül, mint maga a könyv kinyomtatása.

A harmadik lehetőség, hogy tényleg magas színvonalú a regény és ehhez még társul az is, hogy nagyon jó ismeretséged van egy kiadónál. Ebben az esetben elképzelhető, hogy megúszod a kiadást különösebb befektetés nélkül. Ez Nemere István javaslata is.

 A siker egyik esetben sem garantált, mert a vásárlók kétféle könyvet vesznek meg. Az egyik a már ismert szerzők könyvei, a másik, ha valami agyon van reklámozva. Ha ez nincs, akkor kicsi az esély az áttörésre.

 Amiket leírtam, azok értelemszerűen a saját tapasztalataim az elmúlt 12 évből, kb. 150 kiadó után.

 Nem akarok senkit letörni, de a lényeg, hogy rengeteg saját befektetés, és/vagy nagyon jó ismeretség nélkül nem fog menni a dolog, még akkor sem, ha maga a mű Nobel-díjat érdemelne. Tehát összegezve, nem a kiadás a fő gond, hanem a terjesztés. Nem véletlen, hogy érdemi terjesztést csak néhány nagy terjesztő végez az országban. Ezek monopóliumok, amik kizárólag a saját érdekeiket nézik.

 De természetesen ettől még lehet írni, csak tisztában kell lenni a lehetőségekkel.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.