Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Agyunk apró csodái

2009.01.29

Éppen a dokihoz készülődtem felső légúti témakörben, amikor önkéntelenül el kezdtem énekelgetni egy régi slágert. Pontosabban egy darabig csak dúdolgattam, aztán fokozatosan eszembe jutott a szövege is.

Jackson Browne: Stay

People stay just a little bit longer
We want to play - just a little bit longer

 

Semmi előzménye nem volt a dolognak. Ilyenkor elgondolkodom azon, hogy milyen félelmetesen és csodálatosan bonyolult az agy működése. Honnan és miért kerül elő egy dal, egy refrén, amit vasalás, mosogatás, öltözködés, vagy ablakon kibámulás közben dúdolgatunk. Olyan, amit talán 20 éve hallottunk utoljára. Szerintem ez hátborzongató dolog. Persze életünket nem befolyásolja, de rávilágít, hogy micsoda rejtett tartalékok vannak agyunkban, és mennyire nem ismerjük saját értelmünk működését. Az agy annyira bonyolult, hogy a tudomány is csak lassan halad titkainak megfejtésével. Jelenleg olyan, mint egy fekete lyuk. Tudjuk, hogy létezik, és nagyjából ennyi.

Bárhogy is van, örülök, hogy felvillant bennem ez a dal. Nagyon szép, és azt hiszem megnyugtatott. Talán éppen ezért halászta elő tudatom?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.